Miért veszélyes a marihuána? – A drog nem játék, és nem magánügy

„Bár a politikai provokáció és a társadalmi párbeszéd fontos részei lehetnek a közéletnek, rendkívül veszélyes az, amikor egy ilyen rendezvény közvetetten vagy közvetlenül relativizálja a kábítószer használatot, különösen, ha az fiatalokat is megszólít.

A drogok, így a marihuána is, komoly egészségügyi és társadalmi kockázatokat hordoznak. A
marihuánát gyakran próbálják »ártalmatlan természetes szerként« beállítani, azonban ez szakmailag
megalapozatlan. Bár kétségtelen, hogy a különböző kábítószerek hatásai eltérő súlyosságúak, a
marihuána is egyértelműen a pszichoaktív szerek közé tartozik, amely függőséget és mentális
zavarokat is okozhat.

Tudományos vizsgálatok szerint a rendszeres marihuánafogyasztók körülbelül 30 %-a válik függővé,
különösen, ha fiatal korban, serdülőként kezdik el használni a szert. Vagyis három emberből egy nem
tudja később abbahagyni, még akkor sem, ha már szeretné. Ez az arány megkérdőjelezi azt a
közkeletű mítoszt, hogy a marihuána nem okoz függőséget.

A fiatalok különösen veszélyeztetettek, mivel az agy fejlődése 25 éves korig tart, és a kannabisz
használata jelentősen befolyásolhatja a prefrontális kéreg, azaz a döntéshozatalért, önkontrollért és
tervezésért felelős agyterület fejlődését.

Klinikai kutatások azt is kimutatták, hogy a hosszú távú marihuánahasználat hatására romlik a
koncentráció, a memória, csökken a motiváció, és sokan beszámolnak arról is, hogy kedvetlenné,
passzívvá válnak, egy idő után nem érdeklik a tanulás, a munka vagy akár a korábbi céljaik. Ezt
nevezik »amotivációs szindrómának«. A magas THC-tartalmú készítmények különösen kockázatosak
ebből a szempontból.

Sokan azt mondják: »az én testem, az én dolgom«. De ez sajnos nem ilyen egyszerű. Aki rendszeresen
használ drogokat, legyen az marihuána, vagy más szer, az előbb-utóbb nem csak saját magát sodorja
bajba, hanem kihat a közvetlen környezetére is. A szerhasználó családtagjai gyakran együtt
szenvednek a függőség okozta mentális, anyagi és érzelmi terhektől. A munkateljesítmény romlása, a
tanulmányi eredmények visszaesése, a társas kapcsolatok leépülése mind gyakori következményei a
szenvedélybetegségnek.

A marihuána használata ráadásul gyakran kapuként szolgál más, súlyosabb szerek kipróbálásához. Ezt
a jelenséget a szakirodalomban »gateway drug« (azaz »kapudrog«) hatásként ismerjük. Bár nem
minden marihuánát fogyasztó válik később heroin vagy kokainhasználóvá, a statisztikák azt mutatják,
hogy az erősebb szerek kipróbálói között jelentősen felülreprezentáltak azok, akik korábban
marihuánát használtak.

A társadalom egészséges működéséhez elengedhetetlen a drogprevenció, amelynek kulcsa a hiteles
edukáció. Nem bagatellizálhatjuk a kábítószer használat következményeit, különösen nem közéleti,
politikai vagy szatirikus üzenetekben.

És ha egy politikai párt, akár viccesnek szánt módon, de még reklámozza is ezt, akkor fontos, hogy az
ellenoldal, a józan hangok is hallassák a véleményüket.

Mert nem az a szabadság, ha bármit megtehetünk, hanem az, ha képesek vagyunk felelősséget
vállalni a tetteinkért.

A drogokkal való kísérletezés nem szabadság, hanem sokszor a rabság kezdete.

Különösen fontos erről beszélni a fiatalokkal kapcsolatban. Ők még formálódnak, keresik a helyüket a
világban, és könnyen hatnak rájuk a divatok, közösségi vélemények, és igen, akár egy tüntetés vagy
zenés esemény hangulata is. Ha ezek a helyek a droghasználatot népszerűsítik vagy viccet csinálnak
belőle, azzal súlyos felelőtlenséget követnek el. Egy 15-16 éves fiatal nem biztos, hogy képes józanul
mérlegelni a következményeket, és lehet, hogy épp egy ilyen esemény indítja el őt a rossz úton.

A szakemberek felelőssége, hogy a valós tényekre építve tájékoztassák a társadalmat: a marihuána
nem veszélytelen. Az egyéni szabadság és az önrendelkezés jogának határa ott húzódik, ahol a
közösség érdekei sérülnek. Egy kábítószer használó nem csak önmagának árt, hanem gyakran az
egész környezetének: gyermekeinek, szüleinek, barátainak, munkahelyének és a társadalom
egészének is.

A drogok, köztük a marihuána használatának legalizálása vagy bagatellizálása nem lehet választársadalmi kihívásokra. A szakmai álláspont egyértelmű: a drogprevenció, a pszichoszociálistámogatás, a közösségi edukáció és a szilárd értékrenden alapuló nevelés jelenti a hosszú távúmegoldást. Ebben mindenkinek: politikusnak, pedagógusnak, szülőnek és polgárnak is felelősségevan.”

Fotó: Alexander Becher, MTI/MTVA